Szellőrózsa a 7. napon

Megint megmutatom, hogy alakulgat a virágom. Már alig fért el a szkennerben.

Legközelebb csak valamelyik prímszámú napon jelenkezem vele. :-D

Szellőrózsa a 3. napon

Íme a ma reggeli állás. Már csak három nagyobb fej van hátra és nőnek majd lefelé a szárak egészen a virágcserépig. Logikus nem? Még mindig igen haladós mintának gondolom, bár a cserép már töményebb x-ekben. Atttól még lehet fogadásokat kötni, elkészül-e ebben a hónapban, vagy nem. :D

Szívem csücske

Tegnap délután előkotortam egy régi szerelmemet. Jó 4 hónapja kallódik másik két öregebb sorstársával egyik fiókból a másik szekrénybe. Morcs-Mari segített összehozni minket. Én mondtam egy fix összeget fontban, ő pedig licitált rá az ebay-en. S potom pénzért megszereztem, kicsit osztoztunk is rajta.

Még alig egy napja foglalkozom vele, de már kivirulni látszik. S az idő múlásával egyre látványosabb a dolog. Éjjel alig tudtam kirakni az ágyból, úgy a bűvkörébe kerített. Úgy tűnik igen jó hatással vagyunk egymásra, s nem is tűnik bonyolult esetnek. Már előre sajnálom, hogy hamar túlteszem magam rajta (, vagy nem). Hát nem gyönyörű?

Vervaco - White anemones in bowl

Sárkány

Újra kitört rajtam a sárkány-láz. A miértre több magyarázattal is szolgálhatok. Két elkezdett munkámat sem tudom pillanatnyilag befejezni, igen egyszerű fonalválság miatt. Ez amolyan téblábolás elkerülő. Meg már régóta szemezek vele, s persze a kíváncsiság nagy szerepet játszik abban, hogy nekiláttam ennek a harmadik hímezni valónak. Most majd kiderül hogy néz ki a nyár közepén létrejött rajzom hímzővásznon. Az anyagválasztásnál már megtorpantam két anyag láttán. Az egyik a Tündér-mackónál már használat alatt levő 16-os Lambswool, a másik a Középkori címerhez használt 28 count-os Jobelan/Bone, nagyon hasonlít a gyöngyvászonra. Megoldásképp rádobtam a már összeválogatott fonalakat az anyagokra, s győzött a Jobelan.

A kép létrejöttében nagy hatással voltak rám egyes kelta ékszerek. Nem fogjátok kitalálni, de az ominózus darabon épp egy sárkány fityeg. Ennek nem lehetett ellenállni.

Celtic dragon

Szóval grafitot ragadtam, majd szkennert, s végül a keresztszemes rajzoló programot.

Sajnos elakadtam még a befejezés előtt. Azt hiszem nem meglepetés, ha azt mondom, ebből is könyvjelző készül. De! Olyan elcsépelt volna a hátoldalán szaténszalag, szegélyként ferdepánt végén lekerekítve változat. Így újításképp neki is estem egy hardanger szegésű megoldásnak. Kb. 20 cm fehér gyöngyfonalat használtam már el, amikor fogtam és lebontottam az egészet, mert mégsem az igazi. A kelta beütésű fekete indás izét is levagdostam róla. A szárnyakról még hiányzik a kontúr. Azt hiszem előjött az ollófóbiám, de még ezelőtt a hardanger fóbiám is. Nem merem folytatni. Ma összebányásztam még mindenféle szövetdarabkát, hátha jó hatással lesz rám. Látom is lelki szemeim előtt készen, csak az a probléma vele, hogy több variációban. S közben erősen vonzódni kezdtem a DMC melírozott fonalaihoz, ami persze nincsen kéznél. És most leblokkoltam.

Séta, hattyúk, nosztalgia

A hétvégén tettünk egy kis sétát a Gessner Háznál. Mintha a felújítás előtt láttam volna utoljára, ami bizony elég régen esett meg. Gyerekek kirohanták magukat a réten, aztán utánam merészkedtek a sziklás tóperemhez hattyúlesre. Nekik sokkal ismerősebb volt a terep, hisz az oviból már jöttek ide kirándulni. Készítettem pár fotót, hátha jó lesz még valamire, még a kacskalábú hattyú is.

Persze ez a nap azért is emlékezetes marad, mert 12 évvel ezelőtt találkoztunk először a párommal egy bálban. Az elsős kisrácom ki is számolta hány évesek voltunk akkor. Gondolatban végigmentem azon a 14-i napon, meg a párom is, hogyan is telt aznap az idő. Ő tudta már, hogy találkozni fogunk én csak sejtettem, hogy nem véletlenül vagyok hivatalos.

Őszi dekupázs dobozkák

Gyerekeknek szereztem nemrég két kis fa dobozkát. A szalvétát együtt választottam velük. Bálint sok játék dobozt teleszalvétázott, így gondoltam nem lesz nehéz közösen elkészíteni a kincsesládikákat. Az első lépéseknél még segítettek kicsit, majd úgy döntöttek fontosabb dolguk is akad, mint holmi szalvéta fecniket ragasszanak. KisBencéé készült el véglegesen. Az övét le is festettem. Viszont a Bálintéra még átalakítás vár. Időközben megbánta, hogy annyi mindent ragasztatott rá, és nem maradt hely a festésnek. Meg is kapargatta itt-ott, 'nézd anyu ezt le kell szedni'. Hogy mi legyen helyette, meg mit szeretne, az persze nem derült ki.

Boldogan telepakolták válogatott kincsekkel, s most ez a dísz az íróasztalukon.

Tündér-mackó

Jelenleg egy saját tervezésű képecskén dolgozom, amit a gyerekszobába szánok. Már két éve hevert szegény sok más bit közé nyomorítva a számítógépen, ahová megrajzoltam félig-meddig. Néha ránéztem, majd az idén egy szép napon végre befejeztem. A Camponás kiállítás bontásakor pedig vettem hozzá egy 'Lambswool' fantázianevű színes Aidát, hogy megszülethessen. Valamikor szeptember végén kezdtem el, a vadiúj Q-Snap keretemmel, amit letics szervezett nekem az USÁból. Jelentem nagyon kényelmes vele hímezni.

Most sem sokkal járok előrébb, mert ugye közbejött a dagadt macska. A méretei már nagyjából kivehetőek. A4-esnél nem lesz nagyobb. Az imént pedig szkenneltem egy friss változatot is.

Macskás induló

Naplót már huszonvalahányat teleírtam ugyan, de blogot még sohasem vezettem. Ezt is leginkább kreatívkodásaim számára fogom fenntartani, meg kedves barátnőim kedvéért, hátha nem elég nekik belőlem. Az eddig elkövetett dolgaim már úgy is ismerik, ha meg nem, itt megkukkantható.
Legutoljára nagyobbik srácomnak készítettem egy ellenőrző borítót, most elsős, de ezt a zeneiskolás üzenőfüzetére alkottam, épp furulyázni tanul.

Kicsit lehagytam itt-ott az eredeti mintából, különben nem fért volna rá erre a csöpp füzetre. A kék anyag miatt pedig segítettem a macskának átvedleni vörösre, hogy szebben mutasson. Íme az eredeti kép: Cataflute

Gyerek szerint ez a szebb. Nesze nekem.