Gyöngypók

Most a párom munkatársának elszakadt fekete gyöngysorát kéne újrafűznöm, mert megígértem. El is jutottam a fél nyaklánc lebontása után, ennek a résznek a visszafűzéséig, tovább nem. Tanácsolom, hogy ha valaki idegesíteni akarja magát, akkor bátran fűzzön gyöngyöt és tévessze el észrevétlenül, hogy bonthasson fennhangon - ez a hímzésnél nem zavar ennyire. Aztán tüntesse el az egyetlen gyöngyfűzőtűjét, hogy még mágnessel se lehessen megtalálni, csak partvissal.
Gyerekek közben arra jöttek rá, mennyi mindent lehet készíteni gyöngyből a nyakláncon kívül. Itthon eddig csak ezt láttak és sorban elkönyörögték az évekkel ezelőtt magamnak fűzött darabokat, hogy 3-asával hordhassák például az ördögös jelmez felett. De most felelőtlenül felfedtem előttük micsoda gyöngyfűzős könyvgyűjteményem van. Rögtön duruzsolni kezdték az állatfigurás kívánság listájukat a fülembe: pók, béka, kobra, polip. Rutinosan ráéreztek a legbonyolultabb művekre, na meg az elég rondákkra is. Na jó, nem rondák, csak fiúsak. :)

Az első Balcikámnak készült, van egy olyan sejtésem, hogy nem ez lesz az utolsó ilyen:

Kissé megrökönyödött a méretein, nagyobbnak képzelte a tényleges 2 cm-nél.

Birthday Flowers - Január

Rekord lasússággal, vagyis 5 nap alatt sikerült kihímeznem eme törpe méretű mintát. Már az elején háromszor elszámoltam, ami rögtön elvette a kedvem. Aztán sokáig töprengtem mivel is kontúrozzam a gyöngyvirág szárát - pedig megbeszéltük, hogy a csak kontúrból álló a virágszárak sötétzöldek - , először a mindenhol használatos sötétkékkel álltam neki, mert én ilyen értetlen vagyok, és különben is az akárki által rajzolt pat változatban is kéken szerepelt. De nem tetszett, pedig az eredeti képen is mintha sötétkék lenne. Katát ez alatt a pár óra alatt úgysem értem volna el, miszerint ő mit szeretne saját kendőjére. Végül, hogy elkerüljem a megbúbolást újrahímeztem sötétzölddel. Ej.


Az anyagon eredetileg két 2×3-as blokkból áll a minta, amit a fotó kedvéért egymás mellé hajtottam.

Varázslat pedig van

Gyerekekkel megnéztük a Diótörő és Egérkirály c. musicalt a Vörösmarty színházban. Kettesben ugyan már láttuk a premieren, és sajnálkoztunk, amiért a srácok túl kicsik, hogy megnézhessék. De ma bepótoltuk. Én elsírtam magam a nézőtéren, olyan jó volt figyelni a leesett állú arcocskájukat. 5 éves Bencém most járt először színházban, csodálkozva nézte a színpadot: Anyu, ők igazi emberek?

Eszembe jutottak a saját gyerekkori emlékeim az első színházlátogatásomról, ami nagyrészt keveredik a tévében közvetített előadásokkal. Bence otthon megkérdezte: Mikor nézzük meg újra? - Aztán nekilátott sajtkoronát rágni a műsorfüzetbeli fotó alapján egy kb. 20 dekás trappistából, mint a darabban látott Koronarágó.
Most azt a feladatot kaptam a legkisebbtől, hogy feltétlenül készítsek egy Egérkirálynő és Egérkirályfi figurát, ha nem is textilből, legalább rajzoljunk ilyet. :)

Nimue: Chataigne

Időnként az az érzésem, hogy csak a számat jártatom arról, mit is kéne még kihímeznem a sorban. Így a Chataigne, úgy a perui nő stb. Szóval nem bírtam tovább és félretettem a sosem használt széktámla huzat szövése iránti előítéletemet. Akinek nem tetszik, ne nézze, hogy széltében inci-fincit megnyúlik rajt a hímzés. De úgysem venné észre senki, ha nem mondanám.

Kb. egy hete ültem neki ennek a kis tündéres-elfes képnek, hogy nekem is legyen ilyen. Még nem készült el teljesen, a kontúr és a szárnyakra kerülő fémszálas öltések hiányoznak. Az utóbbin sokáig gondolkodtam, mivel is hímezzem. Az eredeti minta valami francia gyártmányú 141-es fémszálat emleget, amit úgysem kapnék, ezért szereztem hozzá DMC E168-as Effects fonalat. Ám a neten való szörfözgetés közben rábukkantam néhány már elkészült tündi-bündi fotóra, és ezeken akárhogy is vizslatom valami szivárványos fényű fémszálat vélek látni. Szóval úgy döntöttem nyomozok egy cseppet a Kreinik fonalak között. Találtam is megfelelőt és a héten kiderült, csepp hazánkban is beszerezhetném, ám arra még várnom kell néhány hetet. Most türelmes leszek és bizakodom. Addig kicsi Chaty félre raklak, mert nem tétlenkedhetem miattad. :)

Franciásan

Új év, új tűpárna...

Mikor sportmóki kész ajándékát nézegettem itthon, akkor döntöttem el, hogy most pedig lecserélem a gyöngyös-hardangeres alig 1 éves, szeretett tűpárnámat. Csak abban voltam biztos, hogy valami bordósat szeretnék, mert jó ideje ez az egyik kedvenc színem. Anyutól kikutattam néhány tenyérnyi anyagmaradékot, köztük egy gyönyörű bordót is. Aztán a Sara Moonos barátnőmtől kaptam két fel nem használt széktámla huzatot, miután megállapítottam, hogy ha ő nem is, de én tudnék rá hímezni. Éljenek a vaksik! Fogalmam sincs miféle anyag lehet. Színben egy árnyalattal sötétebb a Fein Flobánál, talán pamut vászon. Előtte nézegettem pár francia hímzős blogot, és mikor megláttam az anyagot, akkor tűnt fel először lelki szemeim előtt, mi is lesz belőle. Ó, még régi piros-fehér mintás szőtt szegélyeket és vert csipkét is láttam, a végeredményre ezekből nem jutott.

Először készült a tűpárna egy régi francia ABC-ből, kitalált szegéllyel, majd az ollótartó borsodi mintával, végül idén fejeztem be a tűtartóm, aminek az elejére egy görög hatású kopt betétsávot találtam - ez ám a nemzetek találkozása - az utóbbi két minta Lengyel Györgyi: Keresztszemes kézimunkák könyvéből való, a DMC 498-as bordójával hímezve.

Háttérnek egyik horgolt blúzomat használtam.

Az anyag enyhén szabálytalan szövésű, sajnos. Az ollótartó varrásánál, már csalnom kellett picit, mert nem lett egészen szabályos a négyzetem. Még foglalkoztat a gondolat, hogy merészeljek-e nagyobb mintát is ráerőszakolni, mint pl. a Nimue: Chataigne képet, vagy emiatt mégis maradjak a Zweigart anyagnál... pedig olyan, de olyan szép színe van!

Vagy essek neki egy tűpárna, olló-, tűtartót tartó szütyőnek, de ahhoz már végképp inci-fincik a bordó anyagmaradványaim. Pedig olyan jól beleillene a sorba az egyiptomi kopt szőnyegmintám ala franciásan. :P

Európai vitorlás hajó

Előszöris BUÉK!

Több órás szöszmötölés és férfikéz segítségének bevetésével összeállt Bálintkám vitorlása. (Ezt a Vörösmaty téren szereztük a karácsonyi vásárban, másik még ki sem bontott társával együtt.) 4 A4-es rétegelt lemezből pattintgattuk ki a darabjait. Igyekeztem egyetlen szálból összehozni a kötélzetet, de sajnos nem jött össze. A vasmacskához kellett külön egy kb. 20 cm-es db. Valamint a középső árbóc vitorláit rögzítettem külön, a többi fa-vászon, mind egyetlen igen-igen hosszú kötéllen van. Bálint tervezi, hogy ki kéne még festeni, a nem rég szerzett festékkel... talán majd máskor.