Hortenzia kihímezve

Harmadik ünnepen elkészültem a majdnem 3 napig tartó kontúrozással. Kicsit sajnálom párnává avanzsálni, mert innentől kezdve véget ér az alakítgatása. De a megalkotás öröme kedvéért nem fogom újra kihímezni. :) Párna korában már csak nézni szabad, és megsimogatni, mert féltem nagyon. Tehát ez itt kontúr nélkül:

Ez pedig kontúrozva:

Az alábbi fotót pedig a hálószobában készítettem, fentebb a lehetséges anyagokkal, amikből a párna készülne. Úgy gondoltam, az elején is megjelenne keretként. El tudnék képzelni valami antik lilát is, de ilyen színű anyagom persze nincs... Kíváncsi vagyok a véleményetekre.

Karácsony

Szenteste végre kiderült mi is van a két hete érkezett csomagocskámban, amit Flow küldött. A hímzés láttán leesett az állam, annyira aprócska öltésekből áll; hímző vászon 1×1 szálára hímezve. Mintha csak rálehelték volna. Én még sosem próbáltam így, pedig sok-sok petit pointtal vegyített mintát kinéztem már. Ha egyszer rászánom magam ez lesz az etalon, a hátoldala is gyönyörűen eldolgozott. Na és amire készült egy nagyon mutatós kenyeres kendő. Kaptam még két tenyér nagyságú dekupázsolt díszt is, ezt az étkezőben lógattam ki dísznek. Mind-mind nagyon tetszik, köszönöm mégegyszer! :)

Párom sem feledkezett meg a keresztszemes mániámról. Két könyvvel lepett meg többek közt.

Hortenzia 16. napja

Ím egy újab szkennelt kép mutatóba még a vég előtt, legalábbis remélem, hogy ezután már hamar befejezem. Alig várom, hogy készen lássam, vagy legalább kontúr nélkül, az lesz ám a jó móka! A 8 féle színnel való kontúrozás. :)

Fehér nyuszi vörösben

Nem bírtam megállni, hogy ne álljak neki az új nyulamnak, meg a Fein Floba anyagnak, nem beszélve a 115-ös DMC-ről. Igaz hosszú válogatás és fekete anyagomról való visszbontás után, beszéltem rá magam az új vásznamra. Talán a királynő is elkészül mellé, persze külön darabon. Még mindig sopánkodok magamban, annyira sajnálom, hogy pont ez a nyúl kerül rá. :-D De ha egyszer ezen mutatott a legjobban a már felbobinázott cérna. Igaz a feketén is jól nézett ki, viszont hímezve már egészen sötét lett.

Gyerekek oda vannak érte, párom szerint idétlen. Te tehetsz róla Walt Disney! Én meg nem tudom eldönteni mi legyen majd belőle. Nagy alapú füzetborító, zsákocska, párna? Párnának nem tudom hol elképzelni. :S Gyerek szerint kép. :) Bálint kottafüzet borítója? Bár első ránézésre ahhoz nagynak tűnik a minta.

E-miatt két napig elhanyagoltam a hortenziám, ráadásul be sem tudtam fejezni, mert elfogyott a vég előtt a hozzá való fonalam. De mostmár van. Tartalék is. És mindent vörösben látok. Ráadásul egészen hozzászoktam a teljes x-ek hímzéséhez.

Mintha hiányozna valami körbefutó szives bordűr... hm.

Barkácsolás

Jóideje már, hogy a gyerekeknek szánt fa ceruzatartó és ruhaakasztó elkészült, csak a festés maradt el mindig. A4-es rétegelt lemezből fűrészelgettük ki sablonok alapján, csiszoltam, ragasztottam. Egyedül a vállfát találtuk a csomagban készen. Végre ma kaptam hozzá fára való festékkészletet egy művészellátóban. A temperától, ami bezzeg van itthon, valamiért idegenkedtem. És a gyerekek sem nyaggadtak vele, hogy anyu fejezzük már be az ajándékunkat, így natúr színben használták a szekrényben, meg az íróasztalon. Késő délután nekiültünk. Grafittal felrajzoltam az állatpofikat, Bence szivaccsal kente a macskát, Bálint ecsettel festette ki az egeret, az általam kevert vagy épp a tégelyben egyre fogyó kész színekből. A végén azért én is besegítettem, főleg a kisebb foltoknál és a kontúrozásban. Még mindketten lelkendezve viszik magukkal mindenhova. Bence még a mosdóba is. :)

Ihlet

Manosapkával nézelődtünk épp a neten található stencil minták között, amikor beütött a kénköves ménkű. :D Azt hiszem tudom, hogyan fogom felhasználni a melírozott 115-ös DMC fonalam. És még monocrom mintám is lesz, amivel Cimpulusz blogjában fertőződtem meg. Az anyag és a funkció egyelőre lényegtelen. Most leginkább a minta megrajzolása foglalkoztat. Nem is bírok magammal. Csak időm legyen hozzá, mielőtt meggondolom magam. :)
Az első figura elkészülte után már könnyen megszaporodtak. Nah, nah?

Alice Csodaországban - Szívkirálynő - Fehér nyuszi - Alice

Egyelőre ennyire éreztem feltétlen késztetést. Lehetne egymás mellé rendezni őket, ahogy a királynő ujjal mutogat Alice-ra, fehér nyuszi meg hátulról a fülébe harsonázik.

Ajándék

Tegnap délután a postaládában rábukkantam a karácsonyi ajándékomra, amit Flow készített. Nem is gyanítottam, hogy ő húzott engem a 20 lehetséges xszemezős csapattag közül, még ha a komáromi ajándékozáskor csökkent is valamelyest a variációk száma. Kicsit félve nyitottam fel a légpárnás borítékot, amiben már a szépen becsomagolt ajándékot találtam. Gyerekek, addigra már mind itthon voltak. Várták, és lelkesen vártak helyettem is. A nagyobbik kicsit megsértődött, mert nem ő kapott valamit. Mikor kiböktem, hogy hímzés van benne, akkor valamelyest lecsillapodtak és máris nem találták olyan érdekesnek.

Bencével megtapogattuk, el nem tudom képzelni, hogy mi lehet benne, de azért is kibírom karácsonyig. Nagyon-nagyon köszönöm. :)

Hortenzia 8. napja

Íme, ma reggel így néz ki a kis kedvencem. Nem győzöm becézgetni: milyen gyönyörű vagy. De ettől sem hagyja magát, hogy megkönnyítse a dolgom; amilyen szép, olyan bonyolult a virágernyő; 12 féle kék-lila, 4 sárga, sötétbarna, fehér, a zöldeket már mind kivégeztem, abból csak egy maradt. Vissza is rakosgattam a fonalas dobozomba. A lilák a Nimue képemet juttatják eszembe. Bár ott mintha nem bontottam volna ennyit. Hímzés közben félbe maradt hosszú cérnaszálak lógnak belőle, most csak a kép kedvéért dolgozgattam el ezeket. Jah, és már túlnőtte magát a hímzőkereten. Reménykedem, talán elkészül karácsonyig. Andi varrónőm legutóbb utánamszólt tőlük eljövet: "Még karácsony reggel is varrok neked." Elgondolkodtam, ugyan mit varratnék vele, ami el is készül addig. :) Van is egy középzöld anyagom, amit majd csak jó lesz valamire alapon vettem, még nem próbáltam össze. Eddig csak háttérnek használtam a most keretezett képekhez. De ez csak egy lehetőség... a többit persze keresnem kell.

Sara Moon és a többiek

Több mint egy éve kedves rokon barátnőm rászánta magát, hogy válasszon magának egy szép Lanarte készletet, amit segítettem neki beszerezni, méghozzá a Lanarte 34782 Sara Moon képét. Még elkezdeni is segítettem neki, elvarrtam benn az első szálat, hogy már egyedül is tudja folytatni. Úgy negyed évvel később rákérdeztem, miként halad a kedvencével, de csak egyetlen újabb szálat sikerült neki elöltögetnie rajta, újabb negyed év elteltével is ugyanitt tartott. Sőt mindenegyes találkozásnál felemlegette, ő ezt csak 500 év alatt tudja kihímezni. Egyébként nem csodálom, hogy elment tőle bátorsága a megszokott kongré után. Már az elején mikor együtt kibontottuk a készletet és megláttam az iszonyú aprószövésű len anyagot, valahogy ki is szaladt a számon: "Te aztán jól beválasztottál elsőre." De ezt a Lanarte katalógusból, amit közösen lapozgattunk nehéz lett volna észrevenni. Szóval a nemtom hányadik ilyen kifakadásnál, elkértem tőle a készletet és valamikor májusban kezdtem neki, kb. két hétig tudtam folyamatosan ezen dolgozni, aztán elment tőle a kedvem. Majd csak a nyár végén sikerült befejeznem, ja és az egészet egy szállal.

A komáromi ajándékozós találkozón erre választottunk a lányokkal többen között keretet. Mielőtt átvittem volna a tulajnak, gyorsan készítettem róla egy fotót, így becsomagolva. Mikor meglátta ujjongott örömében, mert a keretezés még az elképzeléseit is felülmúlta, ott is hagyott csapot papot az irodájában és körbe suhant vele, hogy a kolleganőinek dicsekedjen. :-)

Ma kaptam meg postán. A kép kihímzéséért cserébe a báarátnőm megajándékozott a kedvenc Dimensions készletemmel, amibe már vagy 7 éve erősen bele vagyok szerelmesedve.

Így nálam is lesz valami, ami tőle van és fordítva.

A mai postai küldeményben még 3 másik keretezett munkám is érkezett. Két kis Lanarte kaspós, ami majd az új konyhámba kerül ki. És a méretesebb szellőróza.

Na és Andieetól is kaptam 732-es fonalat, ezzel a színnel kéne valami mintát terveznem majd, hogy el is fogyjon, annyi van már belőle. :-D

Tündér-mackó visszatér

Tegnap sikerült befejeznem a hetekig pihenőpályára kényszerülő kis képemet. Jól kibosszankodtam magam a 731-es DMC miatt, ugyanis csak ez az egyetlen szín hiányzott. Andieenál próbáltam megrendelni, de még neki sem sikerült beszereznie, ami nem az ő hibája. Ugyanis hosszú nyomozás, és az Éva Kézimunkabolt kellett hozzá, hogy kiderüljön, hogy ezt az árnyalatot már jó ideje megszüntették, helyette a 732-es használható, ami pedig itt van a fonalas dobozomban. Kellett nekem bele tervezni a mintába! Ha ez előbb kiderül, már keretezve lenne. Falkaparás...

A 732-est végül csak az egyik hiányos részhez tudtam felhasználni. A másikhoz be kellett avatnom egy ebben a mintában még nem szereplő színt, így összesen már 37 van, ami szerintem már elég brutális.

A Candamar készletemben megmaradt szivárványos fémszálat használtam a tündérkék körül és áttetsző üveggyöngyöket. A fémszál maradékom teljesen elfogyott, még tudtam volna használni itt-ott, de halvány lilám sincs mi lehet ez a fonal, hogy pótolni tudjam. Szila drukkolt nekem a távolból miközben hímezgettem, hogy elég legyen.

Utólag kitaláltam még pár szükséges kontúrt a lámpatest körül, s a szöszi tündér szoknyáján. Már csak le kell szabnom a méretesebb Aidából és azt hiszem így van készen. :) Vagyis a keretezés még hátra van.

Hortenziás díszpárna 3. napja

A hétvégén szorgalmi feladatként körbeszegtem az 50×100 cm-es Brittney anyagomat, kézzel. S most hogy már idáig eljutottam, neki láttam egy nagy kedvencemnek, amit már itt is emlegettem. Ez a Paula Vaughan féle gyönyörűség. Lelki szemeim előtt már vagy egy éve ott díszeleg a lakásban, de most majd hamarosan a valóságban is. Itt tartok éppen.

Mikulás csizma 11 nap alatt

Rekord idő alatt befejeztem végre a Miki csizmát. Úgy örülök, hogy már mindkét srácomnak van ilyen, és még hisznek is a Mikulásban. Varrónő ismerősöm segített a végső összeállításnál. Kilestem hogy betétként valami kesztyűbélés anyagot használt hozzá. Én valamiért vatelinre emlékeztem.

Mikor Bence meglátta készen, boldogan rohant vele a tesóhoz megmutatni. Holnap már ebbe hozza a Mikulás az ajándékokat, méghozzá személyesen. Ez már hagyomány nálunk, hogy a Miki személyesen jön el minden évben, kivéve tavaly, akkor mi látogattuk meg Nagykarácsonyban.

Bálintnak tegnap volt az első hangversenye a zeneiskolában. Két dalt furulyázott a többi diáknak, meg a szülőknek, tanároknak. Nagyon ügyesen adta elő. Bence is tapsolt az ölemben. Kicsit előre szaladtunk a gyakorlásban itthon. Hogy a Miki is tátsa a száját a Hull a pelyhes fehér hó hallatán. ;)

2006.12.06.

Bálint mégsem mert furulyázni, így közösen énekelték el a dalt. Még a Mikulás is azt nevette mennyire aranyosak. Az ajándék nem is fért el mind a mikulás csizmákban, pedig elég méretes ám. Az ablakból még utána integettek, ahogy elhajtott a lovas hintóján.

Mikulás csizma 9. napja

A múlt héten 3 nap teljesen elhanyagoltam, elfogytak a mintát továbbvezető fonalak, zöld, sárga és piros színek. Andieenál ehhez is pótoltam a hiányzókat. Vasárnap este felé lendültem bele megint. Velem együtt izgulók kedvéért mutatom most épp hol járok. Ez egy tegnap esti felvétel. Kész az összes figura kontúrostól, franciacsomóstól, margaréta öltésestől. Csak tegnap több, mint 60 csomót hurkolgattam rá, de még maradt a lábujjrészénél. Már csak ott kell hímeznem és kész! Bálintom elégedetten vigyorgott magában, mikor megmutattam neki.

Spongyabob

Vasárnap elkészültem Bálintom iskolai ellenőrzőjének borítójával. Andieenál szereztem be hozzá a hiányzó fonalat. Bálintom halkan megjegyezte: "Anyu, azt hittem már el is felejtetted." Mivel a varrógépem még mindig nem tudom kezelni, - hiába valamiben bénának is kell lenni - az egészet kézzel állítottam össze. Az ég is majdnem kiszőrösödött mire befejeztem. Mikor körbemutogattam a családnak, csak annyit mondtak: mhhmm. Szóval nagy a siker. Hiába, végül is ez attól még üzenő füzet marad, mégha alsós létére jegyek sosem kerülnek bele.

Sok Spongyabob-minta túrás után, végül Bence irattartó mappája adta az ötletet. Amit beszkenneltem, xszemes progiban pedig átrajzoltam. A fonalakat az eredeti színekhez próbálgattam hozzá. A felirathoz kipróbáltam az újonnan szerzett 69-es melírozott DMC-t.

A képen az ihlet adó múzsa és maga a kész mű is szerepel:

Komáromi ajándékozás

Napok óta vártam már, hogy kis csapatunkkal újra találkozzunk átadva egymásnak a már elkészült karácsonyi ajándékokat. A vártnál kevesebben jöttünk össze, de hárman így is át tudtuk adni kis csomagjainkat. Mivel mindenkinek igen fúrta oldalát a kíváncsiság, egyrészt vajon mit szól az ajándékozott, másrészről mit is kapott, így senki sem tiltakozott, hogy ő bizony kivárja a még hátralevő egy hónapot és mind meglestük az arcokat, no meg az ajikat.
Én sportmókinak készítettem meglepetést... macisat. ;)

Cimpulusz is nagy meglepetést okozott nekem a héten. Épp csak pár szót váltottunk mindenféle hímzővásznakról, és rám is gondolva hozott magával néhány nagyon finom Zweigart anyagot. Régi vágyam Paula Vaughan hortenziás párnája, ehhez keresett nekem egy gyönyörű hímzővásznat, Brittney/ Lugano 3270. Még a párja is kikerül belőle, bár az íriszes mintán még gondolkodom. No és a hírös Fein- Flobának sem tudtam ellenállni, persze utólag szembesültem csak vele, hogy ez a másik választottam.
Még nem tudom mit fogok rá hímezni, egyszerűen csak kellett... meg ugye most volt itt az alkalom. Mondjuk Halloweenes bannernek is épp jó lesz. Vagy a Nimue Châtaigne képéhez, amihez már fém szálat is szereztem, hátha egyszer neki látok.
Andieenál feltankoltam magam mindenféle fonalakkal, horgolócérnával, melírozott és sima osztott
hímzőkkel, olyanokkal, amik nincsenek, vagy erősen fogyóban vannak. Legutóbb összeszámoltam, hogy már 314 féle DMC-m van, most kicsit nőtt az állomány. :D És itthagytam 4 keretezni való munkámat is, az összeállításban a lányok is sokat segítettek.
A délután derekáig maradtunk csak, cseppet reménykedtünk, hátha befut még valaki. Örülök az eddig ismeretlen ismerősöknek, akikkel most találkoztam először.

Mikulás csizma 4. napja

Azért negyedik, mert vasárnap hozzá sem nyúltam. Itt-ott ugyan hiányos még a késznek tűnő rész is. Abban bízom, hogy a hétvégén kapok hozzá megfelelő fonalakat ehhez is, és könnyedén be tudom fejezni.

Kariajcsi

Az elmúlt napban elvégeztem a karácsonyi ajándékon az utolsó simításokat is. A készítés közben egyre inkább hozzám nő ez a kis ajándék. Rájöttem, hogy én is akarok ilyet! Már alig várom, hogy átadhassam xy-nak. Kicsit félek, hátha mégsem fog tetszeni annak a hímzős csajszinak, akinek a nevét húztam. Ebben az esetben már vannak rá más jelentkezők, itthon ugyanis körbemutogattam mindenkinek. Jól össze is tapizták, ám azóta csak az én ujjlenyomataim vannak rajta.

Mikulás csizma

Két napja belefogtam nagyobbik srácom leendő mikulás csizmájába. A hozzá való hímzővásznat még két éve vettem Krekatinál épp erre a célra, igaz akkor még valami mikulás-zsák formációban gondolkodtam. Tavaly ilyenkor már javában öltögettem a kisebbik fiúcskám csizmáját, ami sajnos egy héttel az elkészüléskor lecsúszott a Mikulásról. Persze akkoriban elég sok tanulni valóm volt. Bálintom már a nyári szülinapjára szerette volna ezt a most készülőt. De mégsem kapott. Alig van időm, viszont úgy tűnik gyorsan haladok, a fonalfogyasztással legalábbis jól állok. Már a harmadik színből fogyok ki végleg.

Ez itt a kis Bencéé, ami tavaly készült.

Bálinté ilyen lesz, ha elkészül.

A jelenlegi állapot elég reménytelennek látszik, de még optimista vagyok. Azért nem árt drukkolni. És nagy köszönet manosapkának, aki nélkül ez itt nem jöhetne létre. :)

Birthday Flowers - December

Nem bírtam magammal , meg féltem, hogy végül nem lesz időm, így Adél kendője után rögtön nekiláttam és még kedden pontban 19.00-kor befejeztem Angel_78 RR-jét is. Aida létére igen kevés keményítőt látott kis anyag. Az általam ismertekhez képest szokatlanul puha. Lehet, hogy kimosta? Jó látni, ahogy egyre több nőszemélynek gyűlik rajt a kézimunkája.

Birthday Flowers - November

Mivel befejeztem a szellőrózsát, és hiába érkezett egy újabb adag fonalam a héten Andieetól, még mindig nem tudom befejezni két már majdnem kész hímzésem, ezért tegnap elkezdtem Adél RR-jét. Sajnos, vagy nem sajnos, éjjel be is fejeztem. Nagyon mutatós lesz, ha elkészül neki. Most kicsit irigykedem, pedig az én BF terítőm is szép lesz ám, ha elkészítik nekem a lányok.

Szellőrózsa 14. napja

Ma délelőtt elkészült a nagy mű, vagyis nem túl méretes 23×29 cm.

Szellőrózsa gyors helyzetjelentéssel

Őszintén szólva 5 napja hozzá sem nyúltam, így ne számítson senki 'hű de nagy változásra'. Ez még a múlt hét keddi állapot, gyorsan készítettem egy szkent mielőtt ismét nekiugranék. A mű persze csak ideiglenesen esett ki a kegyeimből, az elmúlt négy napot ugyanis Prágában töltöttük a párommal, amolyan utószülinapi ajándékként. Majd teszek fel erről is beszámolót, mit láttunk, merre jártunk, mit szereztem, kivel találkoztam, hol kocsmáztunk. ;) Lesznek fotók és valószínűleg túlzásba viszem egy kis építészettörténettel.

Valamint elkezdtem a szerencsés nyertesem karácsonyi ajándékát is, azt is a múlt héten. Iszonyú nehéz szülés volt. Beszélnék róla bővebben is, de akkor lebuktatom magam az ajándékozott előtt, feltéve, hogy beleolvas. A komáromi találkozóra minden rendben lesz vele... remélem.

Szellőrózsa a 7. napon

Megint megmutatom, hogy alakulgat a virágom. Már alig fért el a szkennerben.

Legközelebb csak valamelyik prímszámú napon jelenkezem vele. :-D

Szellőrózsa a 3. napon

Íme a ma reggeli állás. Már csak három nagyobb fej van hátra és nőnek majd lefelé a szárak egészen a virágcserépig. Logikus nem? Még mindig igen haladós mintának gondolom, bár a cserép már töményebb x-ekben. Atttól még lehet fogadásokat kötni, elkészül-e ebben a hónapban, vagy nem. :D

Szívem csücske

Tegnap délután előkotortam egy régi szerelmemet. Jó 4 hónapja kallódik másik két öregebb sorstársával egyik fiókból a másik szekrénybe. Morcs-Mari segített összehozni minket. Én mondtam egy fix összeget fontban, ő pedig licitált rá az ebay-en. S potom pénzért megszereztem, kicsit osztoztunk is rajta.

Még alig egy napja foglalkozom vele, de már kivirulni látszik. S az idő múlásával egyre látványosabb a dolog. Éjjel alig tudtam kirakni az ágyból, úgy a bűvkörébe kerített. Úgy tűnik igen jó hatással vagyunk egymásra, s nem is tűnik bonyolult esetnek. Már előre sajnálom, hogy hamar túlteszem magam rajta (, vagy nem). Hát nem gyönyörű?

Vervaco - White anemones in bowl

Sárkány

Újra kitört rajtam a sárkány-láz. A miértre több magyarázattal is szolgálhatok. Két elkezdett munkámat sem tudom pillanatnyilag befejezni, igen egyszerű fonalválság miatt. Ez amolyan téblábolás elkerülő. Meg már régóta szemezek vele, s persze a kíváncsiság nagy szerepet játszik abban, hogy nekiláttam ennek a harmadik hímezni valónak. Most majd kiderül hogy néz ki a nyár közepén létrejött rajzom hímzővásznon. Az anyagválasztásnál már megtorpantam két anyag láttán. Az egyik a Tündér-mackónál már használat alatt levő 16-os Lambswool, a másik a Középkori címerhez használt 28 count-os Jobelan/Bone, nagyon hasonlít a gyöngyvászonra. Megoldásképp rádobtam a már összeválogatott fonalakat az anyagokra, s győzött a Jobelan.

A kép létrejöttében nagy hatással voltak rám egyes kelta ékszerek. Nem fogjátok kitalálni, de az ominózus darabon épp egy sárkány fityeg. Ennek nem lehetett ellenállni.

Celtic dragon

Szóval grafitot ragadtam, majd szkennert, s végül a keresztszemes rajzoló programot.

Sajnos elakadtam még a befejezés előtt. Azt hiszem nem meglepetés, ha azt mondom, ebből is könyvjelző készül. De! Olyan elcsépelt volna a hátoldalán szaténszalag, szegélyként ferdepánt végén lekerekítve változat. Így újításképp neki is estem egy hardanger szegésű megoldásnak. Kb. 20 cm fehér gyöngyfonalat használtam már el, amikor fogtam és lebontottam az egészet, mert mégsem az igazi. A kelta beütésű fekete indás izét is levagdostam róla. A szárnyakról még hiányzik a kontúr. Azt hiszem előjött az ollófóbiám, de még ezelőtt a hardanger fóbiám is. Nem merem folytatni. Ma összebányásztam még mindenféle szövetdarabkát, hátha jó hatással lesz rám. Látom is lelki szemeim előtt készen, csak az a probléma vele, hogy több variációban. S közben erősen vonzódni kezdtem a DMC melírozott fonalaihoz, ami persze nincsen kéznél. És most leblokkoltam.

Séta, hattyúk, nosztalgia

A hétvégén tettünk egy kis sétát a Gessner Háznál. Mintha a felújítás előtt láttam volna utoljára, ami bizony elég régen esett meg. Gyerekek kirohanták magukat a réten, aztán utánam merészkedtek a sziklás tóperemhez hattyúlesre. Nekik sokkal ismerősebb volt a terep, hisz az oviból már jöttek ide kirándulni. Készítettem pár fotót, hátha jó lesz még valamire, még a kacskalábú hattyú is.

Persze ez a nap azért is emlékezetes marad, mert 12 évvel ezelőtt találkoztunk először a párommal egy bálban. Az elsős kisrácom ki is számolta hány évesek voltunk akkor. Gondolatban végigmentem azon a 14-i napon, meg a párom is, hogyan is telt aznap az idő. Ő tudta már, hogy találkozni fogunk én csak sejtettem, hogy nem véletlenül vagyok hivatalos.

Őszi dekupázs dobozkák

Gyerekeknek szereztem nemrég két kis fa dobozkát. A szalvétát együtt választottam velük. Bálint sok játék dobozt teleszalvétázott, így gondoltam nem lesz nehéz közösen elkészíteni a kincsesládikákat. Az első lépéseknél még segítettek kicsit, majd úgy döntöttek fontosabb dolguk is akad, mint holmi szalvéta fecniket ragasszanak. KisBencéé készült el véglegesen. Az övét le is festettem. Viszont a Bálintéra még átalakítás vár. Időközben megbánta, hogy annyi mindent ragasztatott rá, és nem maradt hely a festésnek. Meg is kapargatta itt-ott, 'nézd anyu ezt le kell szedni'. Hogy mi legyen helyette, meg mit szeretne, az persze nem derült ki.

Boldogan telepakolták válogatott kincsekkel, s most ez a dísz az íróasztalukon.

Tündér-mackó

Jelenleg egy saját tervezésű képecskén dolgozom, amit a gyerekszobába szánok. Már két éve hevert szegény sok más bit közé nyomorítva a számítógépen, ahová megrajzoltam félig-meddig. Néha ránéztem, majd az idén egy szép napon végre befejeztem. A Camponás kiállítás bontásakor pedig vettem hozzá egy 'Lambswool' fantázianevű színes Aidát, hogy megszülethessen. Valamikor szeptember végén kezdtem el, a vadiúj Q-Snap keretemmel, amit letics szervezett nekem az USÁból. Jelentem nagyon kényelmes vele hímezni.

Most sem sokkal járok előrébb, mert ugye közbejött a dagadt macska. A méretei már nagyjából kivehetőek. A4-esnél nem lesz nagyobb. Az imént pedig szkenneltem egy friss változatot is.

Macskás induló

Naplót már huszonvalahányat teleírtam ugyan, de blogot még sohasem vezettem. Ezt is leginkább kreatívkodásaim számára fogom fenntartani, meg kedves barátnőim kedvéért, hátha nem elég nekik belőlem. Az eddig elkövetett dolgaim már úgy is ismerik, ha meg nem, itt megkukkantható.
Legutoljára nagyobbik srácomnak készítettem egy ellenőrző borítót, most elsős, de ezt a zeneiskolás üzenőfüzetére alkottam, épp furulyázni tanul.

Kicsit lehagytam itt-ott az eredeti mintából, különben nem fért volna rá erre a csöpp füzetre. A kék anyag miatt pedig segítettem a macskának átvedleni vörösre, hogy szebben mutasson. Íme az eredeti kép: Cataflute

Gyerek szerint ez a szebb. Nesze nekem.